A zalai dombok között megbújó – Nagykanizsától északkeletre, Zalakarostól délnyugatra fekvő – község.
Községünket 1325-ben említik az első írásos emlékek. Nevét Chopy Henrik német lovagtól örökölte, akinek és későbbi leszármazottainak a tulajdona volt a község területe. Az ő családjára utal a címerpajzs formája.
1460-as években Zsigmond királytól a község mezővárosi rangot kapott és vásártartási joga is volt.
1548 és 1566 – a nagy török hadjáratok ideje, amely mindkét esetben nagy pusztítást eredményezett a Kanizsa vár közelsége miatt.
A község északi részén van Hollófa, a törökök a fogságba esett magyarokat itt akasztották fel, a hollók vájták szemüket.
A XVIII. századig nem is települt újra, majd a jelenlegi Ótemető határrésztől délre a mai helyén újjáépült.
1752-ben még mindig pusztaként említették, Niczky György kapta ajándékba. A Niczky család hamarosan grófi rangra emelkedett, és itt majorságot létesített.
Az 1830-as években gróf Niczky István vadászkastélyt építtetett, erre utalnak a kastély déli falán található kutyák, szájukban karikával.
A fő épületrész napjainkig megmaradt, mely a környék hátrányos helyzetű tanulóinak diákotthona.
A Niczky család szőlőtermesztéssel és borászattal is foglalkozott, ezt jelképezik az épületen található szőlőfürt díszítések. A szőlőtermesztés és a borkultúra napjainkban is jelentős szerepet tölt be községünk életében.
img7.jpgLakosság szám: 170 fő, belterülete: 154 ha.
A munkaképes korú lakosság helyben, valamint a közeli Nagykanizsa és Zalakaros üzemeiben, intézményeiben dolgozik.
A község szinte országosan is egyedülálló intézménye a Körzeti Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium. Jelenleg több mint 260 fő hátrányos helyzetű gyermek tanul és nevelődik az intézményben. Az iskola és kollégium évről évre bővül, korszerűsödik, pl.: 2004-2005 évben az intézmény területén 615 millió Ft összegű fejlesztést lehetett megvalósítani címzett állami pályázat segítségével. A 2004-2005-ös tanévben két szakmacsoport (kőműves, szakács) megindult a szakképzés is az iskolában.
Az új kollégiumi szárny – a nyári főszezonban – kulturált szálláslehetőséget kínál az idelátogatóknak, akik aztán vonzó környezetben tölthetik idejüket a Csapi és Galambok közti völgyben csillogó tavaknál, akár „csak” pihenni, akár csónakázni, akár horgászni szeretnének.
A 2000. évi millenniumi ünnepségen került átadásra községünk címere és zászlója és ezen a napon került felavatásra a millenniumi valamint az I. és II. világháborús emlékmű is. Az első világháborúban 16 míg a második világháborúban 12 községbeli fiatal vesztette életét.
A rendszerváltás óta eltelt 15 éves időszakból az utóbbi 4 év volt a legeredményesebb, s ezen az úton kell továbbhaladnunk. (víz-, telefon-, földgázvezeték kiépítése, járdák, Csapi-Galambok összekötő út)
img9.jpg
A fejlesztési törekvéseink mind az a célt szolgálják, hogy községünket kultúráltabbá és így vonzóvá tegyük a hozzánk látogatók előtt. Segítjük a fiatal családok otthonteremtési törekvéseit úgy, hogy ingyenes vagy nagyon olcsó építési telkeket biztosítunk számukra, valamint vissza nem térítendő anyagi támogatást adunk részükre.
Az elmúlt években sokat fejlődött a falu: Széchenyi Terv pályázattal megvalósult két szociális bérlakás építése, 4 db építési telek kialakítása. A közeli jövőre nézve az önkormányzat tervei között szerepel a szennyvízhálózat kiépítése Zalaújlakkal közösen, továbbá egy Római Katolikus templom felépítése is, ennek oka az, hogy a község több mint 150 éve nem rendelkezik saját templommal. A templom tervének készítése folyamatban van.
Az Önkormányzatnak következő négy évre tervezett legfontosabb programjai:
– szennyvízcsatorna és természetközeli tisztítómű építése
– 10 darab lakótelek kialakítása
– templom építése
– helyi kábel tv kiépítése
– helyi adottságokra alapozott ipar letelepítése (pl.: fafeldolgozó)
– helyi adottságokra alapozott „bioerőmű” létrehozására való törekvés (fahulladék, szalma, kukoricaszár felhasználására.)
– mezőgazdasági utak felújítása és kiépítése
Csapi kissé „becsapós” – ha valaki nem tudja, pontosan hol keresse, anélkül autózik el szomszédságában, a 7-es főúton, hogy még csak nem is sejti, milyen bájos, hangulatos falucska búvik meg a lágy zalai dombok karéjában…
Pedig ez a 170 lakosú község – amely a török időkben elpusztult, de újra felépült – érdemes arra, hogy megálljon és körülnézzen itt az utazó.
img4.jpgHárom kilométernyi belterületi úthálózata jó állapotban van. Szinte minden házban van vezetékes ivóvíz (Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Rt., Nagykanizsa) és 1999 végén bevezették a földgázt is (Kögáz Rt., Nagykanizsa). A telefon egyáltalán nem luxus, szinte minden második családban van.
A munkaképes korúak zöme a közeli Nagykanizsára jár dolgozni és a helyi Körzeti Általános Iskola, Szakiskola és Kollégiumban talál munkát.
A községben 1973 óta működik (a valamikori Zala Megyei Tanács alapításában létrejött) általános iskola és kollégium, amely azóta szakiskolává bővült. Az intézmény igazgatója: Kiefer Károly.
Csapi Község egyetlen műemlék jellegű épülete a XIX. század első felében épült vadászkastély, amelyet a felvidéki gróf Niczky család építtetett. Parkjában kellemes sétát lehet tenni. Maga az épület 1973 óta az általános iskolának, jelenleg szakiskolának és kollégiumnak is ad helyet. Az új kollégiumi szárny – a nyári főszezonban – kulturált szálláslehetőséget kínál az idelátogatóknak, akik aztán vonzó környezetben tölthetik idejüket a Csapi és Galambok közti völgyben csillogó tavaknál, akár „csak” pihenni, akár csónakázni, akár horgászni szeretnének. 2000-ben elkészült és felavatott Millenniumi valamint I. és II. világháborús emlékmű parkkal.
Az elmúlt négy évben sokat fejlődött a falu: Széchenyi Terv pályázattal megvalósult két szociális bérlakás építése, 4 db építési telek kialakítása, elkészült a község életében eddig talán legnagyobb 615 millió Ft értékű új kollégiumi szárny, ahol további 150 gyermek tud kulturált körülmények között élni és tanulni. A közeli jövőre nézve az önkormányzat tervei között szerepel a szennyvízhálózat kiépítése Zalaújlakkal közösen. A szennyvízhálózat tervei várhatóan 2005. évben elkészülnek. A község tervei között szerepel továbbá egy Római Katolikus templom felépítése is, ennek oka az, hogy a község több mint 150 éve nem rendelkezik saját templommal. A templom tervének készítése folyamatban van.
Az önkormányzat két társulásnak is tagja: Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulásának és a Zalakaros Környéki Települések Területfejlesztési Társulásának is.